Indító gondolatok
a Magyar Franchise Intézet (Kft.)
network marketing
(microfranchise) programjához
- csak belépett
tagok és komoly érdeklődők számára -
Ha ezt az
anyagot megkapod, és korábban már dolgoztunk együtt, speciális
köszönet jár Neked – a bizalmadért, hogy az utóbbi évek vesszőfutása
után még „komolyan érdeklődsz” az általam indított hálózat
iránt!1
Bár úgy tűnik, mint ha saját
magunk ellen beszélnénk – hiszen a disztribútoroknak juttatott
6o%-os keret kivételesen magas a network marketing cégek között
-, mégis rövidlátónak kell tekintenünk azt, akit csak ez
az egy szám érdekel. Nem csak az a fontos ugyanis, hogy mennyit oszt
szét a rendszer, hanem az is, hogy miből és milyen módon
(milyen arányban) osztja fel a rendelkezésre álló keretet. Nem mindegy
minek a százalékáról van szó!
Azt, hogy mennyit lehet szétosztani,
a termékek minősége és értéke határozza meg. Gondoljuk csak meg
például, előnyös-e a termékforgalmazók szempontjából, ha egy
termék olcsó, vagyis helyes úton jár-e az a cég, amelyik igyekszik
olcsóbb árakkal versenyezni? Nem feltétlenül. Nagyjából ugyanannyi
élőmunka ugyanis egy ezer forintos terméket megismertetni, válaszolni
a termékkel kapcsolatos kérdésekre és ellenvetésekre, a fogyasztó
ajtajához szállítani, gondozni (követni), mint ha ugyanezt a mennyiségű
munkát egy tízezer forintos termék esetében végezzük el. Ezt a
jelenséget használták ki azok a piramisjátéknak tekinthető –
de a törvény által nem megfogható – rendszerek, ahol mondjuk 3oo.ooo
Ft-ért egy kétnapos tréninget és egy marék értéktelen vitamint
adtak el a belépőknek. Mint ezt a HVG valamelyik 2oo1. évi decemberi
számában olvashattuk, több ezres létszámot ért el egy ilyen „hálózat”.
Másrészt azonban az irreálisan
magasra árazott termékből kevesebb fogy, sok-sok szaladgálással
lehet néha-néha egy-egy balekot találni, akit sikerül rábeszélni
a vásárlásra, és ezt is rendszerint csak egyszer. Tartósan nem
érhet el sikert az a hálózat, amelyik az értékükhöz képest túlzottan
drága termékekkel próbálkozik, mint ahogy tartós siker azokra sem
vár, amelyek – az árverseny jegyében – nem adnak elegendő ösztönzőket
azoknak az embereknek, akik eljuttatják a terméket a fogyasztókhoz.
A termék értéke (value)
az ami számít, és ez nem csak ár/érték arányt jelenet, hanem
sok minden mást, ami befolyásolja, mennyire tekintik értékesnek
(valuable) az adott terméket a fogyasztók. Ha egy terméket „felkapnak”
az emberek és az divatba jön, akkor értékesebbnek tekintjük, különösen,
ha nem könnyű hozzájutni. Emlékeztek még, milyen „értékes”
volt a Trabant annakidején, amikor éveket kellett várni rá? Külön
kis piaca volt az előjegyzési sorszámoknak aszerint, hogy milyen
messze volt még a „kézbesítés”. Vagy gondoljatok a banánra!
Valamikor nagy dolog volt banánhoz jutni, ma már az, ami: olyan gyümölcs,
mint a többi. (Mellesleg a paradicsom sokkal „értékesebb” táplálék,
több mint 2oo féle hasznos összetevőjét azonosították, mégsem
tekintjük valami extra terméknek.) Vagy gondoljatok a kólára, aminek
a nagy része ugyebár reklám a kis része meg ártalmas anyag. Mégis
az a bizonyos termék a világ legismertebb kifejezései közé tarozik,
és csak a név, a védjeggyel együtt (minden nélkül) milliárd dolláros
„érték”.
Van az érték fogalmának
egy szubjektív meghatározása is, - amelyet egyébként a legszívesebben
használok, - nevezetesen az, hogy én magam szívesen fogyasztom
az adott áron az adott terméket, vagyis akkor is vásárolnám, enném
vagy innám, ajánlanám a barátaimnak, ha semmiféle jutalékot nem
fizetnének utána. De létezik-e valamilyen objektív mutató? Igen,
mégpedig az, amelynek végeredménye az emberek kollektív tapasztalatán,
láthatatlan „szavazatain”, vagyis egyfajta közmegegyezésen alapul!
A termékek forgását, közkedveltségét
és értékét legjobban jellemzi az az objektív mutató, amit újravásárlási
aránynak (reorder rate) nevezünk. Ha egy termékkel elégedettek
vagyunk, ha a hatást, a termék hasznát arányosnak találjuk az értékével
(value), akkor ismét szeretnék kérni belőle. Természetesen a hálózati
világban – csakúgy, mint a hagyományos kereskedelemben – az újravásárlási
arány igen fontos mutató. A network marketingben azonban kiemelten
fontos: munkánk, elsősorban tájékoztató, edukatív tevékenységünk
gyümölcsét ugyanis nem egyetlen eladásnál realizáljuk, hanem szerencsés
esetben éveken vagy évtizedeken keresztül. A termékhűség kiemelten
fontos az MLM cégek esetében.
A különlegesség (exkluzivitás)
és a termék egyedisége (uniqueness) szintén olyan fogalmak, amelyeket
érdemes számon tartani, ha szeretnénk meghatározni, vajon egy adott
termék alkalmas-e hálózati terjesztésre vagy sem. Az exkluzivitás
és a termék egyedisége biztosítja a számunkra, hogy tőlünk, hálózatszervezőktől
lehessen csak – vagy legyen érdemes – megvásárolni a terméket.
Kevés olyan termék van, amelyet ne lehetne kiváltani egy másikkal,
és ezek a kivételes alkalmak sem tartanak sokáig: minden terméket
lehet utánozni, továbbfejleszteni, más csatornákon beszerezni vagy
(még) jobbakkal kiváltani. Mindezt azért írom mert az MLM cégek
hajlamosak arra, hogy túlértékeljék és irreálisan magasra emeljék
egy-egy jól sikerült termékük értékét azzal, hogy annak „utólérhetetlenségét”
hitetik el a hálózat tagjaival. Nincs örök csodaszer – ebben a
vonatkozásban sem.
Van itt még egy szempont is,
nevezetesen, hogy milyen széles az a csoport, akinek az érdeklődésére
számot tarthat egy termék. Itt van pl. az irodámban egy ragyogó
és kivételesen hatékony viszérkezelő kozmetikum, mégsem kerül
be az első termékek közé, mert pl. a méregtelenítés nyilvánvalóan
általánosabb és gyakorlatilag minden városi embert érintő igény
– nem beszélve arról, hogy kerülnünk kell a „betegségek”
kezelésének gyanúját vagy annak akár még a kísértését is.
Az első termékek a szervezetünk tisztítását és táplálását szolgálják majd, de minden olyan terméket megvizsgálunk, amely
Különleges
Egyedi
Értéket képvisel
Szükséges magunk és családjaink számára
És
a terjesztés kizárólagos joga a birtokunkban van.
Mindezekből az következik,
hogy folyamatosan keresni fogjuk az új termékeket, a jobbnál is jobbakat,
hiszen alapvetéseinkben megfogalmazott célunk, hogy – szűkebb és
tágabb családunk számára – a lehető legjobb, legmagasabb értékű
termékeket akarjuk megszerezni. Vannak termékek, amelyeket csak
készen tudunk megvenni, rendszerint külföldről importálni, de lesznek
olyanok is, amelyeknél egyszerűen nem éri meg az eredetit használni,
mert azonos minőségű terméket magunk is elő tudunk állítani.
Minden terméknek megvan az úgynevezett életciklusa – születése,
virágzása, öregedése és végül a kimúlása -, még ha szeretnénk
is, hogy minél tovább tartson is egy-egy jól bevált termék virágzása,
piaci hódítása, és minél nagyobb forgalma.
A legtöbb hálózat gyártókat
képvisel: mi azonban a piacot, azaz saját közösségünk józan
eszünk szerint felfogott érdekeit és igényeit. Miközben pedig
az alapvető igényeink lényegében változatlanok – szeretnénk
egészségesen, jó létben, tiszta lelkiismerettel, békében élni,
- ezeket az igényeinket azonban új és új módon, egyre fejlettebb
szinten szeretnénk kielégíteni. Fontos cél ezért, hogy együttesen
is rajta tartsuk a szemünket a fejlődésen, a cég pedig mindig is
jelentős erőforrásokat fog arra szentelni hogy folyamatosan, méghozzá
célirányosan figyelje, milyen új fejlemények (új felfedezések,
új termékek, új megoldások) bukkannak fel e szép nagy világban,
és benne elsősorban a természetben. Bizonyos, hogy az eddig felfedezett
csodáknak még csak a töredékét ismertük meg.
Ha a gyártó a saját termékét
ajánlja, és büszkén hirdeti, hogy a hálózati tagok számára ez
jelenti a biztonságot, én csendesen csak azt kérdezem: és ki kontrolálja
a gyártót?? Példa. Az egyik korábbi cégnél, amit ismertem, volt
egy kiváló termék, amely gyorsan felfrissített, ha beleszagoltunk,
és elmulasztotta a fejfájást, ha a homlokunkra kentük. Nos, ez a
termék – amely eredetileg, mármint akkor, amikor először találkoztam
vele – sötét aranysárga színű volt, pár év múlva egyszer csak
halványabb lett, néhány hete pedig találkoztam egy példánnyal,
amely már egészen világos sárga színű volt! Ki kontrollálja a
gyártót? (A hálózati vezetők biztosan nem: nagyon is sok szomorú
tapasztalatom van az elmúlt évekből arról, mennyire féltik –
egyébként érthető módon – a jövedelmüket a vezetők és milyen
csekély az érdekvédelmi képességük.)
A szükségleteink, bár állandóak
és változatlanok, a szükségleteink kielégítésének a módja állandó
fejlesztést követel. Ezen belül is, ahogy erősödünk egyre nagyobb
szerepet fognak kapni a hazai fejlesztésű és hazai gyártású
termékek, már csak azok gazdaságossága miatt is. Miért fizetnénk
meg például meg feleslegesen a gyártás és csomagolás költségeit,
az amerikai munkaerő bérét azoknál a termékeknél, ahol csak egy
vagy több alapanyag az, amelyik hazánkban nem beszerezhető (mert
egyszerűen nem terem, vagy mert nem juthatunk hozzá az elvárt minőségben).
Negyedik hónapja, hogy éjjel-nappal
terméket keresek, illetve az utóbbi 2 hónapban már inkább összetevőket
(ezek közül is nagyon nagyok a különbségek, értékben, árban
és tudásban egyaránt, s itt is vannak csak egyetlen forrásból megvásárolható,
különleges összetevők). Higgyétek el, kb. 3oo gyártóval, több
száz kereskedővel történő intenzív levelezés, szakfolyóiratok
és internetes források tanulmányozása, jó néhány tucat termék
személyes vizsgálata, a versenytársak azonosítása és kikérdezése,
szakértőkkel való egyeztetések sorozata alapján nyugodtan állíthatom,
hogy a termék különlegessége körüli hercehurca sokkal inkább
szándékosan fenntartott és túlhangsúlyozott mítosz, mintsem valóság.
Idő, szakértelem és kitartás kérdése, hogy a legkülönlegesebb
terméknél is jobbat lehessen csinálni – és ezzel a lehetőséggel
természetesen élni is fogunk!
A termékek hálózati bevezetésének
a következő fázisait különíthetjük el:
Az elmúlt hónapokban például
több ezer gyártóval léptem kapcsolatba és több tucat terméket
vizsgáltam meg: mint kiderült, tele van a világ felfedezetlen kincsekkel,
és e sorok írásakor inkább az a gondom, hogy melyik terméket válasszam
ki az elsőnek, mint sem hogy híján lennénk fontos termékeknek.3
Ne felejtsük el: a piac
az úr, a piac, amely a hálózatok esetében lényegében nem más,
mint az emberek szervezett akarata. Akkor leszünk sikeresek,
ha a hálózati tagok érdekeit összhangba tudjuk hozni a fogyasztók
érdekeivel, és ha ezekre mindig újabb és jobb választ adunk versenytársainknál.
Hálózatszervezőként pedig akkor lesz tartósan sikeres valaki, ha
a lehető legjobban – mindenki másnál jobban – fel tudja ismerni
a környezetében élő emberek szükségleteit (kérdezéstechnika!
- egészség, szépség, pénzkereset, önfejlesztés, PEPSZI4)
– és azokra a megfelelő időben és a megfelelő módon – tapintatos,
hiteles, őszinte, személyes tapasztalatain alapuló kommunikációval
– tud választ adni.
Ideális esetben a hálózatunk
folyamatosan tanuló, fejlődő emberekből álló önfejlesztő rendszer
(learning organisation), azaz soha meg nem szűnő önkritikával, hibafeltárással,
korrekciókkal, újabb és újabb célok kitűzésével és azok elérésért
folytatott kitartó munkával jellemezhető „élőlény”.
Bár az erre vonatkozó koncepciót
talán a legfontosabbnak tartom, a részletezéstől most eltekintek,
mert ezt az első vonalban csatlakozók – személyes barátaim –
úgyis ismerik, tapasztalták és képviselni is tudják. Fordulj tehát
az e témával kapcsolatos kérdéseiddel a mentorodhoz.
Hogy miért mentor (és
nem szponzor)? Mert a siker – nem csak az MLM-ben – elsősorban
mentalitás, tudatállapot, pozitív gondolkodás, célkitűzés
és az ajánlott módszerek követésének kérdése. A siker a fejünkben
kezdődik, és ebben azok tudnak segíteni, akik már előrébb járnak
a hálózatépítéshez kapcsolódó soha véget nem érő önfejlesztés
útján.
Praktikus: nálunk lesz…
Az önfejlesztés eszközeit
saját termékeinknek tekintjük, méghozzá a legfontosabb terméknek!
„Excluzivitását” az biztosítja, hogy ezek a tréningek (kérdezéstechnika,
hálózati vezetői tréningek, stb.) más hálózatok tagjai számára
mostantól nem lesznek elérhetőek.
A marketing terv megtervezésekor
a legfontosabb szempont az volt, hogy magyar viszonyok között
működő, és a lehető legjobban motiváló rendszert hozzunk létre.
Miért egyedi ez a marketing terv? Mert – rá kellett jönnöm –
hogy a magyar cégek is kivétel nélkül az amerikai mintákat majmolták,
méghozzá sokszor nem is a legkorszerűbb rendszereket véve alapul.
Pedig ezek a mi viszonyaink kötött másképp működnek, mint odaát!
Miközben meg kellett őriznünk
a magas – sőt nagyon magas – kereseti lehetőséget is, hiszen
ez az MLM egyik legfontosabb vonzereje, tudomásul kell vennünk azt
is, hogy a legtöbb ember képtelen elhinni magáról, hogy valaha is
1o millió forintot fog keresni havonta, de még azt is nehezen, hogy
1 milliót. Mire van szüksége a kisembernek – azoknak a tömegeknek,
akiknek ez a rendszer vonzó szeretne lenni. Néhány tízezer forint
kiegészítő jövedelemre havonta, de azt minél gyorsabban!
Ez a magyarázata annak, hogy
a MFI marketing terve a legnagyobb kifizetéseket a 3-4. szintre terveztük.
Azért nem az első szintre, mert a sokszorozódás miatt itt a nagyobb
százalékok sem jelenthetnek komolyabb jövedelmet. Ha azonban valaki
megérti, milyen fontos, hogy a barátját ismerősét abban segítse,
hogy maga is elinduljon a hálózatépítésben, ha azt ösztönözzük,
hogy a második, harmadik mélységben is intenziven dolgozzanak a disztribútorok,
akkor gyorsan megkereshetik azt a pénzt, amely elismeri már a kezdeti
hálózatépíési sikereket is, és hatékony ösztönzést ad a korai
hónapokban, amikor köztudottan a legnagyobb arányú a csatlakozók
elvesztése. Megforditva: ha sok ember a belépést követő 2-3 hónapon
belül megkeresi azt a pár tízezer forint plussz jövedelmet, amely
sokszor elsősegélyt jelent a családi költségvetésben, és abban
is segít, hogy az induló vállalkozás költségeit (telefon, utazás,
stb.) finanszirozni tdják, akkor semmi más nem történik, mint magyar
viszonyok között beváltjuk azt, amit az amerikai rendszerek csak
ígértek nekünk! (Ott természetesen meg sem mozdulnának az emberek
havi 3oo dollár pluszért, hiszen míg nálunk ez megfelel az átlagkeresetnek,
az Egyesült Államokban a munkanélküli segély is több ennél.)
Ha valakiben felmerül az aggály,
hogy mi lesz igy a nagy jövedelmeket, akkor mindenkit megnyugtathatok.
Nem hogy nem kisebb az esély a nagy jövedelmek elérésére, hanem
lényegesen nagyobb. A gyors, majdhogynem azonnali kereset biztositásával
nagyon sok ember számára valósággá válik, hogy a z MLM „működik”,
és ha a sok „kis ember” jól jár, akkor a „sűrű fillér”
elve alapján a vezetők is nagyon jól járnak – megjegyzem, megérdemelten,
hiszen képesnek kell lenniük arra, hogy sok embert juttassanak el
magasabb vezetői szintekre.
Hogy érjük ezt el? Természetesen
azzal, hogy a lehető legtöbbet – 6o %-ot kifizetünk – mégpedig
az első néhány szinten többet, mint amennyit sok cég összesen
kifizet a disztribútorainak. Vagyis a plussz kioszthatót mind a kezdők
támogatására fordítja a cég.
Felmerül persze az aggály,
hogy ilyen magas kifizetési arány mellett képes lesz-e finanszírozni
a cég a növekedést, tudja-e viselni a vállalkozás költségeit.
Igen, de csak nagyon takarékosan! Amin lehet csak spóroltam, annak
érdekében, hogy minél többet szét lehessen osztani. Nem lesznek
Máshogy is fogalmazhatok.
Én ugyan elsősorban cégként kell hogy működjek, egyszerűen azért,
mert 8 év alatt nem találtam olyan céget, ahol becsületesen lehet
dolgozni és növekedni. Soha nem fogom elfelejteni azt a sok hibát
és rossz tapasztalatot, amelyet az eddigi cégekkel kapcsolatban sikerült
összegyűjteni – talán az új hálózat legnagyobb erősségei éppen
abból származnak majd, hogy igyekszem tanulni a mások által elkövetett
hibákból, így különösen fontosnak tartottam az alábbiakat:
Mind a marketing terv, mind a szabályzat kialakításakor arra törekekszem, hogy jelenlegi tudásom szerint a legjobb céget hozzam létre „magam fölé” – vagyis lélekben továbbra is hálózatépítő maradok, a magyar disztribútorok sajátos szempontjait igyekszem figyelembe venni, és egy igazságos és arányos ösztönző rendszert kialakítani. Nem hiszem, hogy ez a rendszer tökéletes. Ezért minden „alapító tagnak” (ők azok, akik 2oo2. december 31-ig csatlakoznak a rendszerhez) tudomásul kell venni, hogy mind a szabályzat, mind a feltételek, és minden más jelentősen változhat ebben az időszakban. A jövő évtől azonban csak a legszükségesebb esetekben és csak nagyon megfontoltan szeretnék változtatni a feltételeken – hiszen a marketing terv sűrű változásainak káros következményeire is élénken emlékszem még.
Ha olvastad a könyvemet*, tudod,
hogy 5 éven aluli céghez csatlakozni az átlagosnál jóval nagyobb
kockázatot jelent. Akkor jársz el becsületesen, ha erre felhívod
a figyelmét az érdeklődőknek, - mint ahogy én is megteszem most
- és a pozitív sajátosságok mellett (amelyet remélem máris találtál
ebben a rendszerben és azokat természetesen kommunikálni is tudod),
ezt a tagadhatatlan kockázati tényezőt is megosztod a jelöltekkel,
érdeklődőkkel. Azért én hozzátenném: a nagyobb kockázatvállalás
általában nagyobb jutalmat is hoz minden vállalkozásban! J
Kívánom, hogy mindannyian
akkora vállalkozást építsünk, amekkorát csak el merünk képzelni.
Kívánom, hogy váltsuk valóra,
amit a jelszavunk sugall:
„Merj álmodni Magyarország!”
dtj.
2002.07.20.
* "Kimer gazdag lenni Kinek, miben, és hogyan segít a network marketing?" - könyvesboltban nem kapható. Ha elolvasnád, vedd fel a kapcsolatot azzal a személlyel, aki erre az oldalra irányított! dtj.
Kapcsolat - Méregtelenítés: Japántapasz - Táplálás: Vemma - TV - Rádió - Sikerblog.hu - Füvész - Hálapénz.hu - Startnapok - Blog - Saját oldalaidat tedd ide!